fbpx
Egyéb kategória Kultúra

Képregény készült a Mátyás-templom történetéről

Múltébresztők címmel adott ki képregényt a Mátyás-templom gondnoksága a Budavári Nagyboldogasszony-, közismert nevén Mátyás-templom történetéről.

    A templom gondnokságának tájékoztatása szerint a kiadvánnyal az a céljuk, hogy megszólítsák a többnyire osztálykirándulás vagy templomi kirándulás résztvevőiként a templomba érkező 10-14 éves fiatalokat, és számukra is élvezhető formában meséljenek nekik az épületről.


    A kerettörténet szerint a főszereplő, Berci egy unalmasnak ígérkező osztálykirándulás során leszakad társaitól, és kódfejtéssel életre kelt két szobrot, Tabulát és Rasát, a múltidézőket.
    A két alak egy időlift segítségével visszaröpíti a kisfiút IV. Béla idejébe, hogy az 1200-as évekbeli építéstől követhesse a templom és Magyarország történetét, és közben szelfit készíthessen Károly Róbert vagy épp Ferenc József és Sissi koronázásával a háttérben.


    Az időutazás során kiderül, miért hívja mindenki Mátyás-templomnak az épületet, amelynek Nagyboldogasszony-templom a neve, hogy kiket koronáztak, kik házasodtak a falai között, hányszor kellett újraépíteni, felújítani, miután egy-egy része vagy a tornya összedőlt, felrobbant, leégett a századok során.
    Berci idegenvezetőitől megtudja, hogyan működött a török uralom idején dzsámiként a koronázó templom, valamint, hogy miként rémisztette meg a budai vár visszafoglalásakor a várvédő törököket a 145 évvel korábban befalazott Mária-szobor.


    Kiderül az is, hányféle tornya volt a templomnak, hogyan zajlott a Schulek Frigyes vezette felújítás a 19. században, vagy hogy hogyan menekültek meg a templom ablakai a második világháború alatt.


    A könyv szövegét Dávid Ádám írta, az illusztrációkat Németh Gyula készítette.
    A közlemény kitér arra is: a koronavírus-járvány előtt a Mátyás-templom elsődleges látogatói külföldről érkeztek. Az ő távolmaradásuk miatt idén több figyelem jut a belföldi érdeklődőkre.


    „Szeretnénk, ha a Mátyás-templom a hazai közönség számára is értékes turisztikai alternatíva lenne”, és ehhez kulcsfontosságú a fiatalok megszólítása – írták.

2020. július 13.

(MTI)