Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában tartja rendkívüli ülését pénteken az Európai Részecskefizikai Laboratórium, a CERN legfőbb döntéshozó testülete.
A 25 tagország – köztük Magyarország – kutatóit képviselő CERN Tanács az európai részecskefizikai stratégia felülvizsgálatáról és megújításáról határoz – közölte az MTA az MTI-vel.
A részecskefizikus közösség hat-hét évente felülvizsgálja és újrafogalmazza az európai részecskefizika stratégiáját, amelyet a CERN Tanács hagy jóvá.
A dokumentum, amelyet a budapesti ülésen várhatóan elfogad a CERN döntéshozó testülete, javaslatot tesz arra, mi legyen a Nagy Hadronütköztetőt (LHC) követő korszak zászlóshajó projektje: hogyan kutatható a sötét anyag és a sötét energia, amely az univerzum 95 százalékát alkotja, és hogyan erősítheti mindez Európa tudományos versenyképességét.
Az elmúlt években lezajlott előkészítő folyamatban a fizikusok a proton-proton ütköztető LHC-nál is nagyobb energiájú elektron-pozitron ütköztető, a Jövőbeli Körkörös Ütköztető (Future Circular Collider, FCC) megépítését támogatták, amely így várhatóan a következő nagy gyorsítóberendezés lesz.
Az FCC egy 91 kilométer kerületű, föld alatti, gyűrű alakú alagútban kapna helyet, amely körülbelül háromszor hosszabb, mint az LHC, és a részecskéket ütköztető nyalábok energiája jelentősen, teljes kiépítésben ötszörösen meghaladja majd a korábbi kör alakú ütköztetőét.
A kutatók célja, hogy a részecskefizika standard modellje által még megválaszolatlan kérdésekre válaszokat találjon, egyebek mellett az univerzum jelentős részét alkotó sötét anyag részecskéinek felfedezésében is bízva.
A CERN Tanács végső döntése az FCC megépítésének elkezdéséről 2028 körül várható.
A genfi székhelyű CERN 1954 óta az emberiség egyik legambiciózusabb tudományos vállalkozása: 25 tagország (Magyarország 1992 óta teljes jogú tag) és további 10 társult partnerország 18 ezer kutatójának közös laboratóriuma, amely az anyag legmélyebb titkait kutatja. Itt fedezték fel 2012-ben a Higgs-bozont, de a CERN adta a világnak a nyílt World Wide Webet is, amelynek fejlesztése az 1980-as évek végén kezdődött.
2026. május 19.
(MTI)
