Azonnali reformokat sürgetett hétfőn a válság sújtotta Libanonban az újonnan kinevezett kormányfő, Musztafa Adíb.
A legfőbb politikai tömörülések – köztük a Hezbollah síita muszlim és a Jövő Mozgalom nevű szunnita muszlim politikai párt – támogatásával bíró Adíbra 90-en szavaztak a 128 fős libanoni parlament jelen lévő képviselői közül.
Adíbot – aki 2013 óta Libanon németországi nagykövete volt – három héttel azután nevezték ki, hogy lemondott a Hasszán Diáb vezette előző kormány a fővárosban, Bejrútban augusztus elején történt hatalmas robbanás és az azt követő tüntetések hatására. Augusztus 4-én több mint 2700 tonna, évek óta a kikötőben tárolt ammónium-nitrát robbant fel, ami miatt legalább 160 ember meghalt, mintegy hatezren megsérültek, és százezrek otthona vált lakhatatlanná Bejrútban. A detonációt követően kiderült, az illetékesek éveken át rendszeresen figyelmeztették a hatóságokat, hogy a hatalmas mennyiségű ammónium-nitrát kikötői tárolása veszélyt jelent, de végül senki nem tett semmit, hogy a vegyszert elszállítsák a raktárból.
„Nincs idő szavakra és ígéretekre, ez most a cselekvés ideje” – jelentette ki Adíb az elnöki palotában tartott beszédében azután, hogy találkozott Michel Aun államfővel és Nabih Berrivel, a parlament elnökével.
Adíb kinevezése órákkal Emmanuel Macron francia elnök újabb libanoni látogatása előtt történt. Macron kevesebb mint egy hónapon belül másodszor látogat Libanonba, hogy megsürgesse a minél gyorsabb kormányalakítást és a reformok végrehajtását pénzügyi támogatásért cserébe.
Libanon súlyos gazdasági és pénzügyi válságban van, az 1975-1990-es polgárháború óta nem volt ilyen rossz a gazdasági helyzet. A közel-keleti országban az államadósság mértéke eléri a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 150 százalékát, miközben a munkanélküliség, a szegénység és az infláció emelkedik. Bejrút március elején fizetésképtelenséget jelentett. A kormány tárgyalásokat kezdett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) az összeomlás elkerülése végett.
2020. augusztus 31.
(MTI/AP/EFE/Reuters)
