Az űripar gyorsan növekvő, feltörekvő ágazat, ezért Magyarországnak most kell csatlakoznia ehhez a területhez, hogy később a globális szereplők között is meghatározó pozíciót tölthessen be – nyilatkozta az MTI-nek Kapu Tibor hétfőn Brüsszelben.
A kutatóűrhajós a Magyarok az Űrben 2.0 című rendezvényen vett részt, amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a HUNOR Magyar Űrhajós Program és a Liszt Intézet Brüsszel közösen szervezett. A brüsszeli Liszt Intézetben tartott eseményen magyar és nemzetközi szakértők, kutatók és űrhajósok osztották meg tapasztalataikat, valamint a magyar űrkutatás jövőbeli lehetőségeiről is szó esett. Az eseményen Kapu Tibor mellett Cserényi Gyula kiképzett kutatóűrhajós is előadást tartott.
Kapu Tibor nyilatkozatában úgy fogalmazott: a globális űripar és az űrtudományok világa nem tartozik a legnagyobb iparágak közé, és jelenleg sem minden ország vesz részt benne. Ugyanakkor a szektor gazdasági értelemben stabil, évente 7-9 százalékos növekedést mutat, ami kevés iparágról mondható el.
„Az a legokosabb, ha ehhez a feltörekvő irányzathoz most csatlakozunk, erre a vonatra most ugrunk fel. Így később ott lehetünk a nagyobb játékosok között, és meghatározó döntésekben vehetünk részt a globális űriparral vagy űrkutatással kapcsolatban” – mondta.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország méretéből és földrajzi adottságaiból adódóan nem minden űripari képességgel rendelkezik, és nincsenek olyan ásványkincsei sem, amelyek elengedhetetlenek lennének az űripar számára.
„Amiből viszont van, az döntéshozói akarat és rengeteg okos ész Magyarországon. Ha valami kell az űrkutatáshoz, akkor az pont ez” – fogalmazott. Úgy vélte, Magyarországnak azokra a területekre kell koncentrálnia, ahol már most is erős, és ezekre építve kell bekapcsolódnia a globális űripari ökoszisztémába és ellátási láncba.
Az űrmissziók jelentőségéről szólva elmondta: egy ilyen küldetés nem csupán magáról az űrutazásról szól, hanem számos tudományterület számára hozhat eredményeket. A magyar HUNOR-program például két pillérre épül: az egyik az űrhajósok felkészítése és repülése, amely a nyilvánosság számára is jól látható, a másik pedig a tudományos kísérletek. A kiválasztási és fejlesztési folyamatok végül az űrrepülést megelőző hónapokban találkoznak, amikor az űrhajósok már a végleges formájukban gyakorolják a kísérletek végrehajtását – tette hozzá.
Mint mondta, a HUNOR-program keretében összesen 25 magyar fejlesztésű kísérlet jutott fel a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére. A kísérletek célja az űrkutatás jelenlegi vagy jövőbeni legfontosabb tudományos kérdéseinek vizsgálata – mondta, hozzátéve, hogy ez jól mutatja a magyar kutatók ambícióit.
„A magyar kutatók nem kedvtelésből foglalkoznak ezzel a területtel, hanem olyan tudományos eredményeket szeretnének elérni, amelyekkel a világ élvonalához tudnak csatlakozni” – fogalmazott.
Kapu Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kutatások eredményei nem feltétlenül azonnal jelentkeznek, de hosszabb távon új technológiákhoz, munkahelyekhez és jelentős gazdasági hozzáadott értékhez vezethetnek.
Az űripari együttműködések fontos elemének nevezte a nemzetközi partnerséget és a megbízhatóságot, és úgy vélte, a lényeg az, hogy egy-egy ország a saját erősségeire építve kapcsolódjon be a globális rendszerbe.
A HUNOR-program tudományos munkájában részt vevő Cserényi Gyula tartalékos űrhajós arról beszélt, hogy már a felkészülési szakaszban lehetősége volt bekapcsolódni a kísérletek előkészítésébe és integrációjába, a végrehajtásukat szabályozó eljárások kidolgozásába.
Hozzátette: a program során ugyanakkor számos új ötlet is felmerült, amelyek a jövőbeni kutatások alapját képezhetik.
Cserényi Gyula kitért arra is, hogy a HUNOR-program folytatására is van szándék. Mint mondta, az Ax-4-es küldetés a kísérletek visszaérkezésével gyakorlatilag lezárult, ugyanakkor az eredmények kiértékelése továbbra is zajlik.
„Bízunk benne, hogy a jövőben lehetőség lesz a program folytatására” – mondta.
Szerinte különösen fontos lenne a következő küldetés megszervezése, mert az Ax-4-es misszió során jelentős tudás halmozódott fel, ami kiterjed az űrhajósok kiválasztására és kiképzésére, a tudományos kísérletek kiválasztására, azok felkészítésére, integrációjára és végrehajtására is. „Ez a tudás most ott van a HUNOR-programban dolgozó szakembereknél. Kár lenne veszni hagyni” – fogalmazott.
Cserényi Gyula hozzátette: a kutatók körében jelentős az érdeklődés a további űrmissziók iránt. Azok a szakemberek, akik már részt vettek a programban, újabb ötletekkel szeretnének jelentkezni, miközben sok más kutató is bekapcsolódna a jövőbeni küldetésekbe.
2026. március 11.
(MTI)
