A magyar kormány 2010 óta 650 milliárd forint értékben valósított meg kulturális fejlesztéseket a fővárosban, vidéken és határon túli területeken – mondta a közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár csütörtökön az M1 aktuális csatornán és a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Vincze Máté kiemelte: tizenöt évvel ezelőtt egy meglehetősen lerobbant kulturális infrastruktúrát vett át a kormány, azonban ha valaki ma megnézi az új Néprajzi Múzeumot és a Magyar Zene Házát, a felújított Szépművészeti Múzeumot és Operaházat, ellátogat a különböző felújított művelődési házakba, vagy a határon túli magyar kulturális terekbe, akkor láthatja a fejlődést. A látogatószámok is azt mutatják, hogy az emberek nagyon szeretik a megújult Ligetet – tette hozzá.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: 2035-ig további 850 milliárd forint fejlesztést irányzott elő a kormány. „Olyan dolgokról beszélünk, ahol a kiviteli tervek készen vannak” – mondta, példaként említve „Európa legnagyobb kulturális fejlesztésének”, a Liget projektnek a folytatását: az új Magyar Nemzeti Galéria és Fotóművészeti Múzeum felépítését.
Ezen kívül több egyéb múzeum- és színház felújítás várat még magára – tette hozzá Vincze Máté, aki beszélt arról is, hogy a Néprajzi Múzeum ma ünnepli alapításának 154. évfordulóját, amelynek alkalmából színes programkínálattal várják a héten az érdeklődőket.
A Néprajzi Múzeum fantasztikus gyűjteménye úgy jött létre, hogy a „megértés és a tudományos megismerés vágya” vezérelte a magyar etnológusokat immár több mint 154 éve – fogalmazott a helyettes államtitkár, aki példaként említette a „magyar néprajz ikonikus, rendkívül színes alakját”, a 2025-ben kétszáz éve született Xántus Jánost, „aki tudósként lett híres és akinek nagyon sokat köszönhet a magyar etnológia”.
Vincze Máté beszélt a Magyar Nemzeti Levéltár eseményéről is. Mint mondta, az intézményben kilenc szakmai előadás és az azokat követő kiértékelő beszélgetésre várják az érdeklődőket a Hungarika workshopon.
„Magyarország – elsősorban a huszadik században, de korábban is – egy terhelt történelmű ország, ugyanis különböző leigázló hatalmak elvitték a magyar történelem alapdokumentumait és gyakran a saját szájízük szerint próbálták átírni a magyar történelmet” – magyarázta.
„Ezért különösen fontos az, hogy Magyar Nemzeti Levéltár végez egy olyan tevékenységet, amely arról szól, hogy a külföldön található magyar történelmi iratokat legalább digitális formában haza hozza és ezáltal kutathatóvá tegye a tudósok számára” – emelte ki a helyettes államtitkár. Tájékoztatása szerint rendkívül széles körű a kutatás: a csütörtöki konferencia például az angol és amerikai hungarikákra koncentrál, melyek között vannak visszaemlékezések, sok személyes és hivatalos irat, köztük az első női magyar nagykövet, Bédy-Schwimmer Rózsa történetének hagyatéka is.
„A könyvtárak krémjét díjazzuk, akik kreatívan és tudatosan építik az olvasás népszerűsítési programjaikat, így szólítják meg a látogatóikat, közösséget szerveznek és ezt a XXI. század eszközeivel teszik, megszólítva a fiatalokat, de az idősebbeket is” – fogalmazott a helyettes államtitkár azzal kapcsolatban, hogy idén is lehet pályázni a Minősített Könyvtár címre és Könyvtári Minőségi Díjra, mely pályázati kiírást a napokban teszik közzé.
Vincze Máté a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta, hogy az elismerést a könyvtári innováció motorjának nevezte. Mint hozzátette, a Minősített Könyvtár cím jelzi, hogy a könyvtárak minősített folyamatrendszer szerint végzik a munkájukat, a Könyvtári Minőségi Díj pedig a legkreatívabb, a legügyesebb, a leginkább az olvasókat megszólító könyvtárakat díjazza.
2026. március 6.
(MTI)
