Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ünnepi rendezvénysorozata keretében a fizika világraszóló magyar eredményeit bemutató kiállítás tekinthető meg csütörtöktől szeptember végéig a Magyar Tudomány Akadémia (MTA) Aulájában.
A műtárgyakkal gazdagított tárlaton a Fizikai Tudományok Osztályának hét tudományos bizottsága 14 poszteren mutatja be közérthetően szakterülete izgalmas kérdéseit, az azokhoz való hazai hozzájárulást az elemi részek fizikájától az űrfizikáig – olvasható az MTA honlapján. A tárlattal kezdődött el az MTA Fizikai Tudományok Osztályának egy hónapig tartó bicentenáriumi programsorozata.
Az informatív tablók közt böngészve a látogatók megcsodálhatják Eötvös Loránd torziós ingájának azt a példányát, amely az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert, elmerülhetnek a csillagképek és más égi látványosságok világában egy 19. századból való pompás égteke gömbjén, szembesülhetnek azzal, hogy a Gábor Dénes által 1947-ben feltalált hologramok még ma is meglepően újszerűnek és különlegesnek hatnak – írták.
A kiállításon látható ezeken kívül egy a müonok detektálására alkalmas demonstrációs eszköz, a lézerfizika korai időszakában Szegeden készült festéklézer demonstrációs változata, illetve néhány csörpölt tükör is, mely lézerfizikai eszköz alapvető szerepet kapott Krausz Ferenc Nobel-díjas kísérleteiben.
Mint írták, a kiállításnak izgalmas mozgóképes szekciója is van: egy képernyőn 40 híres fizikus és csillagász akadémikus élete villan fel, a többi monitoron hazai fizikai kutatóhelyek mutatkoznak be képekben, illetve néhány perces filmekben fizikai jelenségeket és magyarázatukat is meg lehet tekinteni.
Felidézték, hogy az MTA XI. Fizikai Tudományok Osztálya 1993-ban önállósodott a Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályából. Az osztályhoz tartozó két tudományterület, a fizika és a csillagászat azonban a kezdetektől jelen volt a Magyar Tudós Társaságban. Az első, 1830-ban megválasztott tagok között volt Tittel Pál, a budai csillagvizsgáló vezetője. Az első „vérbeli” fizikus pedig az 1858-ban megválasztott Jedlik Ányos volt, a kísérleti fizika tanára a pesti egyetemen. Velük együtt azóta mintegy száz fizikus és csillagász lett az Akadémia hazai tagja. Az osztályhoz tartozó hazai és külső köztestületi tagok száma megközelíti a kilencszázat.
A 19. század második felétől a fizika olyan nemzetközileg kiemelkedő személyei szerepelnek az MTA külső, illetve tiszteleti tagjai között, mint Michael Faraday, Ludwig Boltzmann, Max Planck vagy Paul Dirac és Krausz Ferenc, aki már jóval Nobel-díja előtt az MTA fizikai osztályának külső tagjaként tevékenykedett.
A Fizikai Tudományok Osztályának szervezésében egész szeptemberben középiskolásoknak is szóló, látványos kísérletekkel teli programok, előadások, kiállítások várják a szakmabelieket és a fizika tudománya iránt érdeklődőket az MTA székházában. A fizika osztályhónap rendezvényeiről további információ az MTA honlapján olvasható.
2025. szeptember 4.
(MTI)
