A Holt-tengeri tekercseknél is régebbi a kínai világteremtés-mítoszt őrző Chu selyemkézirat, melyet közel 80 éve elválasztottak hazájától.
Mielőtt a Nap és a Hold létezett volna, négy isten osztotta fel az évet négy évszakra. Amikor az égitestek megjelentek, káoszt és egyensúlyhiányt hoztak. A kozmikus rend helyreállítása érdekében a négy isten hatalmas fákat emelt, hogy megtartsák az eget, létrehozva a tavaszt, a nyarat, az őszt és a telet.
Ez egy korai kínai világteremtés-mítosz része, amelyet a Chu selyemkézirat őriz. Ezt a körülbelül i. e. 300-ból származó ősi asztrológiai és csillagászati szöveget a Hunan tartománybeli Changsha városban található Zidanku helyen (a helységnév szó szerint „golyóraktárt” jelent) fekvő, Hadakozó fejedelemségek időszakából származó Chu fejedelemségi sírból ástak ki, amely később Négy Évszak Almanach néven vált ismertté néhány töredékkel együtt. Ezeket a kéziratokat egy helyi régiségbúvár, Cai Jixiang vásárolta meg és restaurálta, felismerte a kézirat ritkaságát, és úgy vélte, hogy az ókori emberek istenekhez való imádkozáskor használták. A szövegekkel és illusztrációkkal ellátott kézirat a kínai almanachhagyomány egy korai formáját mutatja be.
A 47×38 centiméteres kézirat három részre oszlik: egy hosszú belső szövegre az „év” témájáról, egy rövidebb belső szövegre, amely egy kozmikus teremtésmítoszt és a négy évszak létrejöttét meséli el, valamint a szegélyen írt tizenkét zoomorf hónapisten és négy évszakot jelképező fa szekcióra.
1946-ban Cai Jixiang Sanghajba vitte a kéziratokat, hogy infravörös képalkotást keressen, amely segíthetne megfejteni az elmosódott karaktereket. Ott John Hadley Cox, egy amerikai régiségbúvár becsapta Cait, hogy adja át a kéziratokat, majd kicsempészte őket az Egyesült Államokba. Cai évtizedekig próbálta visszaszerezni a kéziratokat, de kudarcot vallott. 1965-ben a Négy Évszak Almanachot Arthur M. Sackler, egy amerikai filantróp vásárolta meg. Ma a Chu selyemkéziratok – a Négy Évszak Almanach és más töredékek, köztük egy másik típusú almanach és egy jóslási kézikönyv támadáshoz és védekezéshez – mind a washingtoni Nemzeti Ázsiai Művészeti Múzeumban találhatók az eredeti, bambuszból készült tárolóládával együtt.
A Chu selyemkéziratok egyike annak a két teljes klasszikus selyemkéziratnak, amelyeket valaha feltártak – a másik a Mawangdui selyemszövegek, amelyek i. e. 168-ból származnak. A Chu selyemkéziratok a susú (számok és készségek) irodalom legkorábbi ismert példáját képviselik, amely az ősi kínai írások egyik fő kategóriája, és magában foglalja a csillagászatot, a naptártudományt és a jóslást. A kézirat világteremtés-mítosza, amely felfedezése előtt ismeretlen volt, a korai kínai kozmológia megértését is átalakítja.
A 1947-ben felfedezett híres Holt-tengeri tekercsekhez képest, amelyek i. e. 170 körül keletkeztek, a Chu selyemkéziratok még régebbiek. Jelentőségüket egyre inkább elismerik nemzetközi szinten. Halála előtt maga Arthur M. Sackler is kifejezte azon kívánságát, hogy visszajuttassa Kínába a megvásárolt kéziratot.
(Qin Liang – China Media Group)
2025. május 2.
(x)