Nemcsak hatalmas emberveszteséget és pusztítást, hanem súlyos környezeti károkat is okozott a tavaly október óta tartó háború a Gázai övezetben – derül ki az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) kedden közzétett jelentéséből.
A föld, a víz és a levegő szennyezettsége eddig nem tapasztalt szintet ért el – emelik ki a dokumentum írói. A csatornarendszer megsemmisült, és mind az öt szennyvíztisztító telep üzemen kívül van.
“Ez káros az emberek egészségére, az élelembiztonságra, és rontja a Gázai övezet esélyét a fennmaradásra” – hangsúlyozta Inger Andersen, az UNEP vezérigazgatója. Mint mondta, a tengervíz sótalanításában és a szennyvíztisztításban eddig helyben elért eredmények semmivé váltak, bár egy ENSZ-vizsgálat már 2020-ban is súlyos problémákat tárt fel a vízminőségben az övezetben. Akkor a helyi vízkészlet 92 százaléka volt emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A környezeti károk jelentős részét a légi- és a tüzérségi támadások okozták. A háború kezdete óta a Gázai övezetben mintegy 39 millió tonna törmelék keletkezett, vagyis a terület minden négyzetméterét átlagosan több mint egy mázsa törmelék borítja. Környezeti veszélyt jelenthetnek a napenergiával működő, megsemmisült berendezések is. A háború előtt ugyanis a Gázai övezet a világ egyik legtöbb napenergiát hasznosító területe volt a házak tetejére sűrűn felszerelt napelemekkel. Ezekből most ólom és egyéb nehézfémek kerülhetnek a környezetbe.
Eoghan Darbyshire, az Organisation Conflict and Environment Observatory nevű brit környezetkutató intézet egyik munkatársa szerint a háború hatásai nemcsak helyben, hanem globálisan is érezhetők a kibocsájtott üvegházhatású gázok klímára gyakorolt hatása miatt.
2024. június 18.
(MTI/APA/Reuters)
