Az amerikai kormány nemrég tette közzé az úgynevezett „USA Indo-Pacific Stratégia” című jelentését, mely az Egyesült Államok elmúlt években tapasztalt következetes magatartását követi. A „kínai fenyegetés” reklámozásával megnyeri a szövetségeseket, és egy zárt szövetségi rendszert épít, hogy Kínát gátolja, fenntartsa a hegemóniát és újraélessze az Egyesült Államok befolyását az ázsiai–csendes-óceáni térségben, sőt a világban is.
2016-ban először indította el az úgynevezett „Indo-Pacific Stratégia” áttekintését az amerikai védelmi minisztérium. A jelenlegi amerikai kormány felgyorsította a globális stratégiai fókusz áthelyezését az ázsiai–csendes-óceáni térségre a hivatalba lépése után. Az Egyesült Államok minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy egy Kína-ellenes szűk kört építsen ki.
A jelentés közzétételének időpontjában Blinken amerikai külügyminiszter egy sor diplomáciai tevékenységet tartott az ázsiai–csendes-óceáni térségben. Sok elemző úgy véli, hogy bár az Egyesült Államok sokat tett az Ukrajna-kérdésben – pl. embereket és fegyvereket küldött -, de ahogy a jelentés is kimondja, az igazi fókusz az ázsiai–csendes-óceáni térségen van.
A jelentés konkrét tartalmát tekintve a Kínával kapcsolatos rész előkelő helyet foglal el, és nagyon figyelemfelkeltő. Az „Indo-Pacific Stratégia” végső célja az, hogy akadályozza Kína fejlődését és fenntartsa az amerikai hegemóniát. Hogy az „Indo-Pacific Stratégia” terve megvalósítható-e, az nem az amerikai ideáltól, hanem a nemzetközi kapcsolatoktól függ. Ami az ázsiai–csendes-óceáni térség országait illeti, legtöbbjük független külpolitikát folytat.
Az ún. „Indo-Pacific Stratégia” jelentés kimondta, hogy bővítik a diplomáciai jelenlétet a csendes-óceáni szigetországokban. A tongai vulkán januári kitörése után az első tehermentesítő anyagok Kínából érkeztek.
Az ázsiai–csendes-óceáni térség tartós jólétéhez a regionális országok közötti szolidaritásra és együttműködésre van szükség.
2022. február 15.
(China Media Group)
(x)
